Óvárosi lakossági fórum

A többi néma csend!?

– Jankovits Márta –

Vezér Mihály polgármester és Sinka László alpolgármester meghívásának eleget téve, mindegy 30-35 óvárosi lakos gyülekezett 2018. április 19-én az Zenálkó Etel Közösségi Ház nagytermében. A polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd nem teljes részletességgel, de pár számadattal alátámasztva tájékoztatta az egybegyűlteket a város 2018. évi helyzetéről.

Ebben az évben 8 milliárd forint a rendelkezésre álló összeg, ebből 7 milliárd az elkölthető. A tájékoztatás nem az egész bevételt és kiadást érintette. Elmondta, hogy az oktatás, nevelés, az egészségügy állami kezelésbe került, az önkormányzat mégis több száz millió forinttal támogatja az iskolákat, az egynapos sebészetet, a betegszállítást. Talán sokan nem tudják, de ha valakit a kórházból kell hazahozni van lehetőség, hogy elküldjék érte a városi betegszállító autót.

Az idei költségvetés is támogatja a Barátság Kulturális Központot, a Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a „Matrica” Múzeumot. Támogatást ad: sport, szociális, kulturális célokra, valamint támogatja az egyházakat, a kisebbségi önkormányzatokat, az egyesületeket. Az idén is újítanak fel utcákat, Óvárosban a Botond utcát, valamint több utcában megoldják a csapadékvíz elvezetését. Az mindenképpen pozitív dolog, hogy a battaiak nem fizetnek: telekadót, építményadót és parkolási díjat.

Ami az Óvárost közvetlenül érinti, hogy már tavaly is az Óvárosi Kulturális Napokat 3 millió forinttal támogatta az önkormányzat, ahogy az idén is. Tanulva az előző évekből, alaposabb szervezéssel és tervezéssel reményeink szerint szórakoztató, sokak igényét kielégítő rendezvényekre kerül sor 2018. június 22 és 23-án.

Ezután Sinka László alpolgármester és egyben Óváros települési képviselője folytatta a beszámolót. Beszélt az általa létrehozott Tanácsadó testületről, amely segíti képviselői munkáját. Tagjai: Óvárosi lakosok. Az alpolgármester elmondta, hogy Százhalombattán nagyon kevés a sáros, földes utca. Ez évben kerül sor a Botond utca felújítására, a Halász, a Kárász és a Kossuth Lajos utcában a csapadékvíz elvezetésére. Felújítják a Sirály játszóteret, új bútorzat és tűzrakó hely kialakítására kerül sor.
Minden évben újra napirendre kerül a posta hiánya. Most is megbeszélés alatt van a helyzet a Posta és az Önkormányzat között. A város felajánlotta, hogy saját maga finanszírozza a posta megnyitását, de még így sem fogadják el a javaslatot.

Nagy gondot jelent az Óváros Duna-parti része. A terület a KÖVIZIG kezelésében van, de a város eddig is több száz millió forintot költött a kaszálásra. A kiszáradt, életveszélyes fákat kényszerűségből az alpolgármester és segítői vágják ki, mielőtt valamilyen bajt okoznának.

A Szent László utca felső részén a Duna felől 5 háztulajdonost nagy összegű büntetés vár, és kötelezik az eredeti állapot visszaállítására, mert az állami ellenőrzés megállapította, hogy megsértették az erdőgazdálkodás szabályait. A polgármester és az alpolgármester elmondása szerint ezen a területen sohasem volt erdő, így nem tudtak mit megszegni. Az odahordott föld mennyiségét lehetetlen elszállítani. Az ügy még nem nem zárult le.

A beszámolók után a jelenlévők elmondhatták észrevételeiket. Klimsa Arthur képviselő beszámolt arról, hogy megkereste több óvárosi lakos, hogy a Keve közben és az Árpád utcában gondok vannak. A felbontott utat ugyan leaszfaltozták, de mellette már nem, és így a víz a partfal alá folyik, ami nagyon veszélyes.

Pozsgainé Szabó Éva, az Óvárosi Közösség tagja elmondta, hogy a postával nagyon nagy gondok vannak. A leveleket már nem is a szomszédba dobják be, hanem több alkalommal egyáltalán nem is kapják meg az itt lakók. Ez különösen a közművek csekkjeit érintik. Az idősek közül nem soknak van olyan lehetősége, hogy csoportosan fizessenek, ezért ki kell menni a postára, de a csekk nem jön meg.
A löszfalat már nemcsak a csapadékvíz veszélyezteti, hanem valakik a falat bontják meg, így a házak egyre közelebb kerülnek a partfalhoz.

A Sirály játszótér mászókái , padjai felújításra szorulnak, a gaz nagyon sok helyen nincs lekaszálva pedig közterület, a téli sóder még nincs összeszedve, nagyon rendetlen a Közösségi Ház környéke, mert a fiatalok a wi-fi miatt ott gyülekeznek és szemetelnek. Az elcsúszott kúpcserép még mindig nincs e helyén a régi óvoda tetején és így beázik az épület. Megemlítette ő is a Duna-parti fák állapotát.

A felvetésre Janovszky Károly, a SZÁKOM igazgatója valamint a polgármester válaszolt. Folyamatosan szedik fel a télen elszórt sódert, de megfelelő korszerű gép hiányában ezt kézi munkával végzik vagy régi gépekkel végzik. Egy ilyen autó vételi ára nettó 50-60 millió forint. A fű kaszálása folyamatosan történik.

A csatorna és a víziközmű szolgáltatás is elkerült a városból, így sem az árakra, sem az esetleges karbantartásra, javításokra csatorna, szennyvíz terén a városnak nincs jogosultsága. Ugyanígy elkerült a városból a hulladék elhelyezése is, egy Érd és környéke céghez. A gyámhatósági feladatok járási hatáskörbe kerültek, valamint az építés hatósági dolgok is. Megemlítették, hogy 300 négyzetméterig, mindenki azt épít amit akar, nem kell hozzá engedély.

Pál Attiláné ugyancsak felvetette a Duna-parti fákkal kapcsolatos gondokat, valamint, hogy ki kellene helyezni tiltó táblákat, hogy a kocsikkal ne lehessen lehajtani a partig. A Kossuth Lajos, a Petőfi és a Szkela utcánál nagyon kellenek kukák, mert rendkívül sok a szemét. A Szent László utcán a középületek előtt nincs takarítva, nagyon szennyezett. A Kocsán kerti lépcső ápolatlan, koszos, tele van üvegszilánkkal. Páran a sétájuk alatt összeszedték a szemetet és zsákokat is raktak ki.

Pál Attiláné az évek során sokat foglalkozott a zagytéri erdővel. A fákat letarolták, amerre a szél fúj, viszi a büdös levegőt. Javasolta a nyúlgát megépítését, mert akármikor lehet árvíz, ne akkor kelljen kapkodni, hogy a víz ne törjön a házakba.

A felvetésekre Kecskés Zsolt, a Polgármesteri Hivatal munkatársa válaszolt. A város már elküldött a KÖVIZIG-nek egy Együttműködési Megállapodás tervezetet, de még nem kaptak választ. (Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság). A Duna-part a NATURA 2000 területéhez tartozik és a fákhoz nyúlni csak az ő engedélyükkel lehet. (A KÖVIZIG már eddig sem mutatott semmilyen együttműködési hajlandóságot sem. A Faluvédő Egylet számtalan alkalommal kereste meg őket ilyen ügyekben, a város százmilliókat költ a kaszálásra, de ők mindig azt válaszolták, hogy nincsen pénzük. A szerk.)

Györei János hozzászólásában a kommunikáció hiányát említette, valamint a Matta lakóparkban uralkodó állapotokat: nincs játszótér, nincs elegendő parkoló, nincs kerékpárút, nincs közösségi tér. Szinte csak fiatalok lakják, sok a gyermek, ezért mindezekre nagy szükség lenne. Említette a Halász utcai csapadékvíz elvezetést is.

Buzay József javasolta, hogy bizonyos időnként a közterület felügyelet járja végig a Szent László utcát és írja fel a gondokat. A faluképet rendkívüli módon rongálja, hogy befektetők megveszik a romos házakat, utána évekig hozzá sem nyúlnak, csak tovább omlik, romlik. Ezeket a tulajdonosokat, akik valószínű nem laknak az Óvárosban, de lehet, hogy még Százhalombattán sem, fel kellene szólítani ingatlanjaik rendbetételére.

Csupics Györgyné kifogásolta, hogy virágosztásnál idegen autók jelennek meg és elviszik az óvárosiak elől a virágokat. Javasolta, hogy virágosztás helyett ültessék ki a közterületek elé az ideszánt virágokat. Sokan a saját házuk előtt sem tartanak rendet. A bezárt RÉV ABC-ben valószínű elszaporodtak a rágcsálók, patkánytanya lett. A házuk alsó részén az árok csak egy része van kikövezve, ami gátolja a vízelvezetést több háznál is. A közterületek előtt nincs takarítás, télen a hó sincs eldobálva.Kérte, hogy gyűjtsék ki, hogy a költségvetésből mennyit költöttek az utóbbi években az Óvárosra.

Mitrov Ivanov Mária javasolta, hogy a buszok és a kamionok teljesen tönkreteszik a Gyorma utcát, ezért hét és fél tonnánál nagyobb járműveket ne engedjenek ott közlekedni.

Pátkai Zsolt elmondta, hogy az utóbbi években lényegesen kevesebb jut az Óvárosra. A nehezen kezelhető dolgokat is meglehet oldani, csak kitartóan kell vele foglalkozni. Ilyen volt pl. a körforgalom melletti faház lebontása. Százhalombatta még mindig jómódú városnak számít, ezért az urbanisztikai fejlettségi szintet fent lehetne tartani.

Többen panaszkodtak a Szabadság utca állapotára. A beépítések miatt már nagyobb a forgalom talán, mint a Szent László utcában, tekintve, hogy a temetőbe vezető forgalom is itt bonyolódik le. A Petőfi utcánál a hegyről levezető lépcső nagyon rossz állapotban van, néha le is van szakadva, balesetveszélyes. A buszmegálló miatt ezt a lépcsőt használják többen. Sok árok nincsen kitisztítva és így a víz nem tud lefolyni.

Szabó Gábor a városi tervek iránt érdeklődött, valamint, hogy a napelemes beruházás hasznából részesedik-e a város? Polgármester úr elmondta válaszában, hogy valószínű, hogy a végeredmény a napelemes beruházásnál nem jelentős összeg a város számára. A terület az erőmű tulajdona, ahogyan a zagytéri erdő is, ezért a városnak igazából nincs beleszólása, hogy a saját területén mit épít.

Ami a fórumból kimaradt:

Újságunk a fórum után szerzett arról tudomást, hogy egy hulladékgazdálkodással foglalkozó cég Százhalombattára tervezi újabb telephelyét. Az elkövetkezendő évtizedek egyik legnagyobb gondja az egyre növekvő hulladék mennyiségének korszerű elhelyezése, hasznosítása. Erről a csoportról az internetes bemutatkozón azt lehet tudni, hogy 2007 óta foglakozik hulladékkezeléssel. Korszerűek a berendezéseik, de ilyet már hallottunk…
Nem hivatalosan úgy értesültünk, hogy ezt a telephelyet a lakótelep és az Óváros közé tervezik. Akármilyen korszerű a berendezés, a hulladéknak szaga van, feltehetően teherautók, kamionok sokasága hozza-viszi a szemetet. Van elég szabad terület, emberi lakóhelytől távol, mert a hulladékot valahol el kell helyezni és fel is kell dolgozni, esetleg hasznosítani, anélkül, hogy a lakók ártalmára lenne.

 

Szerintem…

Az Óvárosi Fórumon sok érdeklődő és felszólaló volt, a Közmeghallgatáson a városlakók nem voltak ilyen aktívak. A fórumot megelőzően, a februári közmeghallgatáson is különböző témákat vetettünk fel, melyekre részben kaptunk szóbeli válaszokat.

Ezért is volt fontos számomra, hogy Polgármester úr áprilisi fogadó órájára is elmenjek. Most a nyilvánosság előtt is elhangzott, hogy az Óvárosi Közösségi Ház kulcsos házként való működtetése megoldható. Lépésről lépésre, változik valami. Évekkel ezelőtt csak álmodozhattunk arról, hogy az a ház, amelyet nagyszüleink építettek és töltöttek meg programokkal, a mi igényeinket is hangsúlyosabban szolgálhatja. 

Az elmúlt években számtalan olyan probléma hangzott el, mely egy 4 ezer fős falusi településnél általában jelentkezhet. Nem megfelelő a tömegközlekedés, a szolgáltatás hiányos, a közterületek és középületek elhanyagoltak. Ezek mind visszatérő témák, és nálunk is még megoldásra várnak. Igaz, már nem az aszfalt hiányától porzik az utca, de még mindig az az érzésem, hogy itt megállt az idő. Én falusinak tartom magam, csak Százhalombatta városában élek. Óvárosi talán akkor leszek, ha a városon belül kiemelkedő helyre kerül e településrész fejlesztése. Addig is kitartóan, őszinte véleményt és javaslatokat kell megfogalmazni.

Dr. Pozsgainé Szabó Éva

 

Amíg a város vezetői csak látszatra érdeklődnek a városlakók problémái iránt, addig évről évre ugyanazokat a kéréseket és problémákat hallhatjuk a közmeghallgatásokon. A képviselők diplomatikusan és megértően bólogatnak, valamint szorgosan jegyzetelnek a felszólalások alatt.

Majd a fórum végeztével a jegyzetek az első kukában kötnek ki. Ha nem így lenne, akkor, a minden éves magyarázkodás helyett, született volna már megoldás a tömeg­közlekedés, a bolt, a gyalog­átkelők, a játszóterek, a víz­elve­zetés, az omló partfalak, a (város többi részéhez képest) elhanyagolt közterek, a Duna part rendbetétele és még sok más visszatérő, de valójában állandósult problémára. De az is lehet, hogy ezekre nincs megoldás, akkor viszont “tökösnek” kell lenni, kiállni és ezt elmondani. Nem másokra, hivatalokra, minisztériumokra, vagy bárkire mutogatni, hanem nyíltan felvállalni, hogy ez soha nem lesz megoldva. A város vezetése sem a kormányzatokkal, sem a hivatalokkal, sem a lakókkal nem vállalja a konfrontációt és az egyenes beszédet. De a legnagyobb baj, hogy a város tenni akaró civiljeivel a valós együttműködést sem. Nem értik, hogy nem kerékkötők, akadékoskodók és tudálékosok gyülekezete ez, hanem tenni, jobbítani akaró polgároké, akiket nyitottsággal, őszinteséggel és tenni akarással aktivizálni lehetne a város érdekében. Amíg ez így van, addig minden további meghallgatás, fórum, összejövetel, tanácskozás csak színjáték.

Kelemen Krisztina

 

A fórum hozzájárult, hogy a város vezetői megismerjék az Óváros problémáit. Sok óvárosi lakos szólt hozzá, reális elvárásokat fogalmaztak meg, nem voltak követelőzőek. Érzékeltették, hogy elégedetlenek az Óvárosra fordított forrásokkal, intézkedésekkel. 

A fórum bizonyította, hogy a város vezetésének nincs az Óváros jelenével, jövőjével kapcsolatban koncepciója. Sajnos eddig sem volt. Itt nincs közcélú beruházás, nincs fejlesztési koncepció. Van egy tagóvoda, de nincs bölcsőde, könyvtár, bolt, étterem, posta, patika, és még sorolhatnám. Lehet okolni a közösséget, de az alapokat központi forrásból kellene biztosítani. Az Óváros fejlesztésénél parcellázáskor minden négyzetméter területet eladtak, beépítettek. Nem terveztek egy városmagot, legalább egy teret, áruház építési lehetőséget, parkolókat, játszótereket (Matta kert, Kocsány kert, Tildy). Az Óvárosban több mint négyezer ember lakik, ami a város meghatározó része. Fiatalok, gyerekekkel, problémákkal. Több figyelemre, gondoskodásra van szükség. Számomra egyértelművé vált, hogy a város gazdálkodásában alapvető szükségletekre sincs pénz. Hasznos lenne, ha a fórumon elhangzottakról, ígéretekről, elutasításokról vagy a tájékoztatókról készülne egy dokumentum (jegyzőkönyv vagy emlékeztető). Az ígéretekhez hozzárendelnének határidőket, felelősöket, majd a polgármester és az óvárosi képviselő aláírnák. Ha kéri az Önkormányzattól valaki, szívesen elkészítem az első változatot, amit közösen véglegesíteni lehetne.

Győrei János

Fotók: Pap Mikós