Hagyományőrző Balkán Bál

– Szegedinácz Anna –

Kigyúltak a fények a Szekeres József Konferenciaközpontban. Az asztalok vakítóan fehér asztalkendővel terítve, csillogó poharakkal várták a bálozókat. A zenekarok hangszereltek, a szervezők az utolsó simításokat végezték az előkészületeken, amikor megérkeztem. Így volt némi idő beszélgetésre a szervezőkkel, a zenekarok vezetőivel és a tánccsoport képviselőjével. Először Igmándi Zoránt kérdeztem arról, mikor, hogyan indult a program:

Igmándi Zorán: – A Balkán Bált klasszikus Szerb Szilveszter helyett rendeztük meg először 2010-ben. A környéken olyan sok bál, rendezvény van ilyenkor, hogy ezért mindig későbbre és későbbre tologattuk a megrendezés idejét. Nem tudtunk Ráckevével, Pomázzal konkurálni, ahol nagyobb létszámú szerb közösség él, nagyobb a holdudvara is. Eredetileg a Szerb Szilvesztert követő szombaton volt. Most inkább egy télbúcsúztató, tavaszváró programnak tervezzük.

A bál, mint a közösségi találkozás fóruma sohasem egy település programja volt, ezen mindenkor részt vettek a környékbeliek is. Nemcsak a tánc volt fontos, a fiatalok számára a találkozás lehetősége is. Az elsőt még 2010-ben a Battafit Éttermében rendeztük meg. Amikor bezárt az Önkormányzat a Konferencia Központot javasolta, amely jónak bizonyult.

2011-12-ben még kizárólag szerb zene volt. A terem nagysága miatt 2013-ban jött az ötlet, kiszélesítjük a közönséget és bevonjuk a programba az itteni balkáni kultúrájú közösségeket is. Olyan zenei programja legyen, melyben a balkáni népek nagyobb közössége jelenik meg zenéjével, táncaival – szerb, görög, horvát, bolgár, román.

2017-től adtam át a szervezés feladatát. A bált a Szerb Önkormányzat szervezi. A program tervezői, szervezői, lebonyolítói: Radován György, Rácz Veszna, Radován Milán. Mindenben segítettem őket, most is, ha szükséges.

Radován György: – Zorán helyettese voltam a Szerb Önkormányzatban korábban. Amikor átadta a feladatot, lettem a Szerb Önkormányzat vezetője. A rendezvényt az idén az elnökségem alatt a társaimmal – akik a Nemzetiségi Önkormányzatban is azok – szerveztem meg.

Tartalmában, formájában balkáni estet terveztünk, hagyományőrző céllal. Nem csak szerb zenekart hívtunk, vendégünk a Mydros görög zenekar. Tavaly görög és szerb tánccsoport tartott bemutatót, az idén a Jantra bolgár néptáncegyüttes Magyarországról.

Ismerjük az országban működő Balkán kötődésű zenekarokat, közülük választunk ki egyet és hívunk meg erre az alkalomra. Sok a meghívásuk, ezért legalább fél évvel korábban le kell foglalni őket. Budapest közelében népszerű, jól bevált a hasonló jellegű program, bolgárral, románnal kiegészülve. Várjuk őket jövőre is.

Pozsonyi Dávid: – Mi szolgáltatjuk ma a szerb zenét a Zabavna Industrija zenekarral. Dusnokról jöttünk. Dusnok Bács-Kiskun megyében található Kalocsa és Baja között. E faluban mai napig délszláv nemzetiség él, akik magukat rácoknak nevezik.

Pont 10 éve alakultunk 2008-ban. Fő profilunk a délszláv népzene – szerb, horvát, macedon -, de játszunk magyart is bálokon, lakodalmakon, rendezvényeken. A zenekar öt tagú. Öten szerepelünk most is, ketten vagyunk dusnokiak. A harmonikásunk bajai, a basszusgitáros és ritmusgitáros bátmonostori.

Én otthon kezdtem el először hangszeren játszani, majd zeneiskolában tanultam tovább. Édesanyám volt a helyi délszláv néptáncegyüttes vezetője, így már kiskoromban találkozhattam ezzel a zenével, az életem része lett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen – a Zeneakadémián – diplomáztam Népzenei Szakon tamburásként 2017-ben. Főleg a környékünkön lépünk fel délszláv rendezvényeken, de már megfordultunk az ország számos részén. Budapesten, Pécsett is felléptünk már.  Külföldi szereplésünk Szerbiában, Horvátországban volt.

Egyik profilunk a helyi (dusnoki) rác népzenének a megőrzése, felkutatása. A tömegmédián, a YouToube-on  keresztül eljutnak hozzánk balkáni zenei anyagok, de ezen kívül régi gyűjtéseket is segítségül használunk. Programunkban domináns lesz a szerb népzene és táncdallamok. Macedon és más balkáni zene is szerepel majd a műsorunkban. Addig muzsikálunk, amíg a vendégek táncolnak a muzsikánkra.

Smuk Gábor: Több éve járunk ide, visszatérő vendégek vagyunk a bálon. Mindig nagy örömmel fogadjuk el a felkérést. Jó látni, hogy görögök, szerbek, horvátok, bolgárok és magyarok mulatnak együtt.

Zenekarunk, a Mydros 2001-ben alakult. Két félgörög és három magyar tagja van. Mindannyian kiskorunk óta ismerjük és szeretjük a görög zenét. Öcsémmel ezt annak köszönhetjük, hogy a szüleink rendszeresen jártak görög táncházba, ott is ismerkedtek meg. Természetes volt, hogy fiatalon mi is eljártunk velük, és nagyon hamar megszerettük a görög zenét, táncot. Görög tagjaink pedig otthonról hozták ezt a kultúrát. Zenekarunk három zenészből és két énekesből áll. Legfőképpen Budapesten lépünk fel, de ahová meghívnak, szívesen elmegyünk zenélni. Többen zeneiskolát végeztünk. A görög és balkáni stílust autodidakta módon tanultuk hozzá, hiszen itthon kevés lehetőség van képzett mesterektől tanulni.

Sokat járunk Görögországba egyénileg, és az általunk szervezett csoportos nyaralások alkalmából is, melyek persze inkább a szórakozásról, mulatozásról szólnak, de mindig zenélünk is, amikor ott vagyunk. Próbáljuk szinten tartani magunkat, és fejlődni. Amikor tehetjük, részt veszünk egy népzenei és néptáncfesztiválon Thesszalokiniben, ahol minden este más tájegység néptáncairól szól, helyi görög táncegyüttesekkel, zenészekkel. Így tudjuk legjobban tovább képezni magunkat népzenéből, néptáncból. A modern számokat pedig az internetről letöltve tanuljuk meg.

Ivanova Teodóra: – Jantra néptáncegyüttesünket 1996-ban alapították Magyarországon élő bolgár fiatalok. Budapesten a IX. kerületben található Bolgár Művelődési Házban működünk. Heti két alkalommal szerdán és pénteken 19-21-óráig ott tartjuk a próbáinkat is. Táncegyüttesünk jelenleg 25 főből áll, a tagjaink életkora 16-44 év közötti életév.

Az együttes majdnem minden tagja dolgozik, többen közülük családosak már, de nagyon szeretünk táncolni. A repertoárunk csak bolgár táncokból áll, Bulgária minden tájegységéből vannak táncaink. Vannak kifejezetten lány és férfi táncaink is.

Páros tánc nálunk nincs, csak körtánc. Bulgáriából jönnek hozzánk koreográfusok betanítani komplett koreográfiákat. Megmutatják a tánclépéseket, segítenek begyakorolni. A tánccsoport vezetőinkkel együtt tanulunk.

Európában már sok helyen, Chilében és Dél-Koreában is részt vettünk Nemzetközi Néptánc Fesztiválon. Magyarországon, Bulgáriában rendszeresen szerepelünk. Most két tánccal készültünk, egy lánytánccal és egy várna környékivel. A lányok ruhája különösen látványos csillogó. Fekete kötényruha, széles arany hímzéssel mellnél és a ruha alsó szegélyén. Hozzá hófehér blúz piros hímzéssel, fekete harisnya. A nyakban aranydénár nyaklánc. A lányok lábán bocskor van. A fiúk viselete is színes. Fekete nadrág, fehér ing, piros hímzéssel. Bocskor.

Szegedinácz Anna: – Hamar benépesült a terem. Elcsitult a zsongás. Pozsonyi Gáborék Dusnokról indították a zenei programot. A vendégek felálltak és kart karba öltve indult a kóló. A zenekarok és a néptáncegyüttes műsorát nagy taps kísérte. Közel háromszázan mulattak a Hagyományőrző Balkán-esten. A gyerekek sem maradtak el. Sok család teljes létszámmal jött, rokonokkal barátokkal kiegészülve.  Régi óvárosi ismerőseim közül sokan eljöttek, a városból is. Környékünkről Dunaújvárosból, Tökölről, Ráckevéről, Pomázról. A vendégek közül Csiszár Leventét szólítottam meg. Budapestről jött a barátjával. Már harmadik éve vesznek rajta részt. Szeretik zenéjét, táncait, hangulatát. Itt lesznek jövőre is. Hajnal háromig tartott a mulatozás. Mire elfáradt és hazafelé indult a vendégsereg, vastag fehér hópaplan borította be az autókat és a várost.