Képzőművészeti kalandozás farsangtól a karneválig

– Szegedinácz Anna –

Vasárnap késő délután léptünk be a Zrínyi utcai kis Galériába, Takács Péter és dr. Pozsgai Imre által rendezett mini kiállításra, amely remekműveket láttatott meg velünk. A régi kedves ismerősök, új arcok, családtagok már betöltötték a kicsi családi házat. Élénken folyt a beszélgetés a Kolozsvári terem, a konyha, előszoba egész területén. Kíváncsian vártuk a kiállítás megnyitását. Buzay József építészt kérték fel a rendezők, méltassa a jeles ünnepet. A kiállított képek jobb megértéséhez, elmondta:

– A farsang egyiptomi, babiloni, görög és római gyökerű hagyomány. A keresztény egyház csak a reneszánsz idején fogadta el, engedélyezte a megtartását. A tél búcsúztatása, a fény növekedése áll az események, ünneplések hátterében. A nép, a városi polgárság, a vidéki parasztság hagyománya volt, az arisztokrácia körében inkább az itáliai eredetű karnevál szokása terjedt el. Nem hiányoztak belőle a vaskos tréfák, „adománygyűjtő” elemek.

Nálunk az UNESCO által szellemi örökségnek nyilvánított Busó járás a legismertebb, amely 2012 óta hungarikum is lett. Szereplői a busók (férfiak), a szép busók (nők), jankelék (rongyokba öltözött alakoskodó kísérők), maskarák (jelmezesek), valamennyien jelmezekbe, álarcok mögé bújnak ilyenkor.
Sokféleképpen ünnepelték. Részei voltak a farsangköszöntők, játékok, vaskos tréfák, bálok. A résztvevőkre ilyenkor nem vonatkoztak a hétköznapi erkölcsi szokások, normák. Nemzetközi viszonylatban a Velencei és Riói karnevál a legismertebb.

A farsangi időszak a keresztény Vízkereszt ünnepével január 6-án kezdődik és Nagyböjtig tart. Ennek kiszámítása Húsvéttól visszafelé történik. A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap Húsvét. Előtte van a 40 napos szigorú nagyböjti időszak, ezért változó hosszúságú a farsang. Kiemelkedő az utolsó három nap a „farsang farka”: farsangvasárnap, farsang hétfője, húshagyó kedd. És a csütörtök, amikor még el lehetett fogyasztani a farsangi ételek maradékát, mert kezdődött a 40 napos szigorú böjti időszak, amelynek a húsvéti ünnepek volt a vége. A nagyböjt hivatalosan a húshagyó keddet követő Hamvazó szerdával kezdődik.

A farsang időszaka a bálozások, ismerkedések, mulatozások, eljegyzések, lakodalmak időszaka volt, különösen a paraszti társadalomban, ahol az egész éves fölművelő munkát felcserélte a téli pihenés időszaka.

A kiállított képek alkotóit Takács Péter méltatta. Schéner Mihály, Krieg Ferenc, Mohy Sándor, Miklóssy Gábor, Teván Margit alkotásai mellett számos Pleidell János kép örökítette meg az örömteli, felhőtlenül szórakozó farsangolókat, a mulatozások résztvevőit. Miközben rácsodálkozva a művek szépségére, beszélgetve nézegettük a képeket, szobrokat, álarcokat – átadva magunkat az alkotások hangulatának -, elmerengtem azon, mit látott meg a művész, hogyan adta át az élményt – melyet átélt – nekünk, nézőknek.

A képzőművészek alkotókészségét, tehetségét tisztelni, szeretni, megmutatni másoknak – ezen az újabb kiállításon is – megköszönjük Takács Péternek és dr. Pozsgai Imrének. Családtagjaiknak is, akik támogatják, segítik nagyszerű kezdeményezésüket. Buzay Józsefnek a tartalmas előadást erről a jeles ünnepről.