Христос се роди… Ваистину се роди.

– Szegedinácz Anna –

A battai szerbek is a karácsonyt az ortodox egyház ünnepeként a nyugati kereszténység után két héttel tartják. Gazdag néphagyomány kapcsolódik hozzá. Jólétet, gazdagságot, bőséget vonzó jelképekkel, szimbólumokkal, cselekvésekkel.

Szenteste napján Január 6-án – Badnji dan – reggel a férfiak hozzák a kútról a mágikus vizet, melyet az ételek készítéséhez, iváshoz használnak fel. Az erdőből tölgyfa ágat, vagy kemencébe tuskót – Badnjak – hoznak.

Ezen a napon készül a karácsonyi nagykalács, a vallási és paraszti élet jelképeivel, bőséget hozó motívumaival a tetején – kis Jézus, kereszt, Nap, Hold, kiscsirke, szőlő, malac, búzakalász, beletűzött bazsalikommal a közepén. A kelt kalács tetejére sima lisztből, vízből formálják meg a jelképeket. Készítenek étkezéshez „egészségkalácsot”, szerencsehozó „pénzes” rétest. A sima vagy diós rétes lapok közé pénzérmét tesznek. A réteslapot tejföllel megkenik, dióval meghintik, mézzel meglocsolják. A másnapi ebédhez szolgálják fel. Akinek ez jut, annak szerencsés új esztendeje lesz.

Szentestén – Badnje vece – az egész napi böjt után böjtös az ünnepi vacsora is. Hús nélküli bableves, másoknál halászlé, mákos guba. A gazdagon terített ünnepi asztal bőségről, családi összetartozásról szól. Középen a karácsonyi nagykalács, kosárkában jólétet hozó gabonák, alma. Az almát annyi felé szelik, ahány családtag van és egy részt – Jézus emlékére – a vándornak, távollevőknek hagynak. Az ünnepi asztalkendő négy sarkában fémpénz.

Az asztal alatt a betlehemi istálló megjelenítésére szalma, melyet akkor hoz be a családfő, amikor a templom harangja megszólal, jelezve a szenteste eljövetelét. A ház megtisztítását, megszentelését a szoba sarkaiba dobott dió jelképezi. Régen az egész szobát szalmával hintették be.

A gyerekek végigjárják a szerb családokat, betlehemes játékot előadva. A szentestét a család együtt ünnepli. A szalma bevitele után a gyerekek énekkel, verssel köszöntik a családot. Mézzel, búzaszemekkel meghintett badnjak elégetése régen a kemencében történt. Aztán a tűzhelyekben, ma szabadtéren történik. A családi összetartozás melegét, az életet adó, mindent megtisztító tüzet szimbolizálta.

A szenteste misével zárul, melyen a pap bejelenti Jézus megszületését. A gyerekek betlehemes játékot adnak elő – megidézve az akkor történteket -, majd a templom kertben máglyán elégetik a tölgyfa ágat, a badnjakot.

Karácsony első napján délelőtt van szentmise. Az ünnepi eledel húsleves, töltött káposzta, sütemények. Akkor törik, vagy szelik fel a „pénzes” rétest. Akihez kerül, annak hoz szerencsét az újesztendőben. Ezen a napon mennek látogatóba egymáshoz a rokon vagy barát családok.

Újév első napján fontos, hogy a családfő – a férfi – köszöntse fel a családot és kívánjon szerencsés, boldog újesztendőt. A jólétet előrevetítő események, jelképek, szimbólumok a család jólétét, bőségét szolgálják. A fehér – embert szolgáló – mágia legszebb megnyilvánulásai.