Mindennapi szolgáltatásaink

– Czifrik Katalin –

A szolgáltatások nagymértékben meghatározzák az életünket, környezetünket, komfortérzetünket. Két nagy terület képviselőjével – Tőke Gyulával (TGY), a SZÁKOM köztisztasági részlegének vezetőjével és Brauswetter Viktor (BV) állatorvossal – beszélgettünk aktualitásokról, Óváros jellegzetességeiről.

– Milyen feladatok, problémák jellemzőek Óvárosra?

TGY – Óvárost az ipari terület elválasztja a város többi részétől, a másik specialitása, a fekvése, ami erősen befolyásolja a munkánkat. Feladataink közé tartozik a kommunális, a zöld-, valamint a szelektív hulladék elszállítása, mindegyik már több mint egy éve házhoz menő rendszerben is működik, valamint a téli síkosság-mentesítési munkálatok. Ezeket másképp kell elvégezni olyan területen, ahol a megközelíthetőség korlátozott. Több útszakasz nem rendelkezik szilárd burkolattal, laknak külterületeken, ahol szintén szolgáltatnunk kell. A dombos részeken található szűk, egyirányú utcákban mindez még bonyolultabb.

BV – Ebben a városban, ha állatokról beszélünk, kilencvenkilenc százalékban kutyákról és macskákról van szó. 1992 óta dolgozom Százhalombattán, akkor még a faluban komoly sertéstenyésztés folyt, amit idővel részben a városi állattartási rendelet is visszaszorított, de már nem is volt rentábilis. Az egyetlen, ami a mai napig megéri, az a méhek. Jelenleg Magyarországon az egyik legnagyobb méhészetekkel rendelkező kisváros Százhalombatta.

– Ennek mi lehet az oka?

BV – Véletlenszerű. Elég nehéz terület, sok buktatóval, de itt vannak nagyobb méhészek, akiktől eltanulva mások is megtalálták ezt a lehetőséget. Ha éppen jó a virágzás, jók a méhlegelők, a magyar méznek az értéke is magas, valószínűleg ebből meg lehet élni. Csatlakoznék annyiban Gyulához, hogy az állatorvosi szolgáltatásban is némileg problémát okoz, hogy ez a városrész elkülönül a központtól, ahol az állatorvosi rendelők működnek. Kertvárosi övezet lévén szinte mindenkinek van kutyája, amiknek általában feladatuk az őrzés-védés is, ezért nagyobb testűek, ezek pedig nehezebben szállíthatók. Április végén, május elején el kell végeztetni a veszettség elleni oltást, a törvény kötelező feladatként előírja a kutyatartóknak, hogy az előző oltást követően egy éven belül meg kell történnie. Az erőművel szemben található rendelő azonban nem kapott működési engedélyt, ezért a faluban élő kutyatartók kicsit mostoha helyzetbe kerültek. A kamara nem engedi újabb rendelő létesítését, mert lakosságszám szerint a feladatok a rendelkezésre álló két rendelő által bőségesen elvégezhetők.

– A kamarának miért gond, hogy legyen még egy rendelő, ha az állatorvosnak megéri?

BV – Ez végső soron a meglévő rendelők védelméről szól. Ha a város eltartó képességének megfelelő ez a kettő, akkor nem ad engedélyt még egyre, mert akkor lehet, hogy mind a három tönkre megy. Lásd néhány éve a gyógyszertárak esete! Én akciózom a veszettség elleni oltást a féreghajtással együtt, ami ugyancsak kötelező feladat évente egyszer. Azzal segítek, hogy ingyen kiszállok, csak annyi a kérésem, hogy szervezzenek egy helyre egyszerre több kutyát. Erről egyébként szórólapokkal, a telefonszámommal is meg fogom szórni Óvárost.

– Az illegális hulladéklerakás Óvárost nagyon érinti. Mi a legális módja, hogy megszabaduljunk a különböző hulladéktól?

TGY – Az illegális hulladéklerakás sajnos az egész város területén problémát jelent. Nyilván Óvárosban a Duna-parti részt érinti leginkább, sokan a szelektív hulladékgyűjtők környékét használják a lomok elhelyezésére. Mi heti rendszerességgel felszedjük ezeket és ártalmatlanítjuk, ennek ellenére három-négy nap alatt jelentős mennyiség halmozódik fel, ami gyakorlatilag illegális hulladék-elhelyezés. Önkormányzati rendelet és a hulladéktörvény is szabályozza, hogy ezt a közszolgáltatónak kötelessége összeszedni, viszont a lakosságnak a saját területén kellene a hulladékot gyűjtenie és átadnia a közszolgáltatónak. Úgy gondolom a hulladékudvar köztudott a városban. Akinek nagyobb mennyiség gyűlik össze, lehetősége ott lerakni. Az elkülönített fém-, műanyag-, papír- és zöldhulladékot egy köbméterig heti egyszer ingyen le lehet tenni, az egyéb hulladék lerakása pár száz forint. Tehát megvan a lehetőség, hogy ne kényszerüljön rá az ember, hogy különböző helyeken nagyobb mennyiségű hulladékot lerakjon. Szép városban lakunk, a városvezetés költ is rá. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, azt gondolom, elvárható a 21. században, hogy a lakosság a közterületet is úgy tekintse, mint a sajátját. Egyébként tapasztalok fokozatos javulást.

– Tavasszal aktuális kérdés a lomtalanítás.

TGY – A közszolgáltatónak minden településen kötelessége évente legalább egyszer lomtalanítást tartani. A lakótelepi részen már házhoz menő rendszerben, megbeszélt időpontban konténereket helyezünk ki. Kertvárosi övezetben, így Óvárosban is évente egyszer igyekszünk minél rövidebben elvégezni a feladatot. Ez azért is fontos, mert két-három évvel ezelőtt ez akár két hétig is elhúzódott, ami problémákat okozott. Most a törvény is azt mondja, a kihelyezett hulladék a közszolgáltató tulajdonát képezi, tehát a guberáló bűncselekményt követ el. A személyes véleményem az, hogy a legtöbb hulladék újrahasznosítható. Azt gondolom, ha valaki megun egy gyerekjátékot, vagy bármilyen használati eszközt, az egy nem olyan tehetős családban még hasznosulhat. A lomtalanítás időszakában két helyen gyűjtjük a veszélyes hulladékot is. Egyre sikeresebb ez a kezdeményezés, hiszen évről évre szinte megduplázódik a leadott mennyiség. Egyre tudatosabb a lakosság ebből a szempontból is.

– Hol tart az a folyamat, hogy központosítja a kormány a szemétszállítást az országban?

TGY – Mivel a rezsicsökkentés vívmányait a kormány igyekszik megőrizni, a díj nem fog változni. Viszont az önkormányzat, és leginkább a közszolgáltató szempontjából fontos változás, hogy a hulladékelszállítás és -kezelés díját az állam által létrehozott szerv, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordinációs és Vagyonkezelő Zrt. részére kell megfizetni. Nekünk adatszolgáltatásokkal kell igazolnunk a költségeinket, amit majd a Zrt. visszatérít. Az ország különböző részein egészen nagyok az eltérések a szolgáltatás díját illetően. Nyilván a szolgáltatók költségei is egészen mások, ahol nagy szállítási távolságokat kell megtenni. Százhalombattára ez épp nem jellemző. Ezt próbálja a kormány homogénebbé tenni a Zrt-n keresztül. További fejlesztést is csak a Zrt. hozzájárulásával lehet megvalósítani. Létrehoztak egy új hulladékgazdálkodási közszolgáltatói tervet. Sokáig a lerakás volt az egyetlen lehetőség. Ez a hulladékpiramis alja. A kormány hulladékégetőket szeretne, párosítva energetikai hasznosítással, távfűtésre vagy elektromos áram előállítására.

– Visszatérve az eboltásra, mennyibe kerül egyébként egy kutya beoltása, féregtelenítése, hogyan tudjuk ezt a legpraktikusabban intézni?

BV – Április-május hónapra az akciós ajánlatom városi szinten minden érintettre érvényes, később visszatérünk a drágább oltásra. A kutyatulajdonosok 99 százaléka erre az időszakra lokalizálja az oltást, mivel azt évenként kell ismételni. Amire figyelmeztetném a lakosságot, hogy szabálysértésnek minősül, és 50-300 ezer forint büntetéssel sújtható, aki nem oltatja be veszettség ellen a kutyáját. Volt egy-két év az elmúlt időszakban, amikor nem volt elérhető az oltás. Akkoriban a kutyák oltottsága majdnem 50 százalékra csökkent, ami komoly következményeket is von maga után. A város járványügyi kitettsége mindenképpen romlik. Húsz-harminc éve még államilag elrendelt, kötelező és ingyenes volt a veszettség elleni oltás. Aztán az unió támogatásával repülőkről szórtak le ízesített kapszulákat, amivel a vadállatokat vakcinázták. Amikor az a visszajelzés jött, hogy nincs veszettség ezen a területen, leálltak. Annak idején a rókákat a veszettség tizedelte, most nincs természetes ellensége, ezért aztán nagyon elszaporodtak. Négy-öt éve, hogy leálltak a vakcinázással és kezd visszatérni a veszettség, főként a déli, keleti részeken, ahol a szomszédos országok nagyon keményen fertőzöttek. Ugyanakkor a másik irányban, például Németországban, Franciaországban háromévente oltanak veszettség ellen, mert annyira kevés a veszett állat, miközben rengeteg a nyest, a róka. Egyébként a vadállatok mindenhol nagyon elszaporodtak.

– Jelent ez tényleges veszélyt vagy csak hisztéria?

BV – Az emberek tudatában az van, hogy a róka veszélyes állat, mert veszettséget terjeszt. Egyébként ez nem baj. Azzal, hogy a populáció megnőtt, a területeik beépültek, a róka nem találja az élőhelyét. Nem buta állat, tehát urbanizálódik. Mi is megváltoztunk, jobban védjük az állatokat. Ez a város ebben is elöl jár, és elmondható, hogy általában az állattartási morál is nagyon jó. Korábban rengeteg kóbor cica volt, ami járványügyi szempontból is szörnyű állapotot okozott. Az állatvédő körök egy időben kaptak támogatást az önkormányzattól ivartalanításra, ugyanisaz állatvédelem egyik legbiztosabb eljárása, hogy ne szaporítsuk azokat az egyedeket, amikről nem tudunk gondoskodni.
Az idők során nem csak a szolgáltatások színvonala emelkedik, hanem a mindennapi találkozások által visszahat, így érzékelhetően sok tekintetben nő az igényesség, fejlődik a lakosság környezettudatossága és állattartás kultúrája is.