Battai bor

„Nagyon szeretem a szőlészetet…” – beszélgetés szőlőről, borról Süle Károllyal

– Nagy-Rakita Melinda –

Süle Károly harminc éve él Százhalombattán. Munkája hozta ide Pusztazámorról, amikor a Benta Tsz főagronómusa lett. Később a Pest megyei IX. körzet falugazdájaként 34 település tartozott hozzá. Borász, harminc év alatt 70 aranyérmet nyert különböző borversenyeken a boraival. A számtalan egyéb érmet és oklevelet már nem is számolja.

– Érd és térsége, beleértve Százhalombattát is, tekinthető-e szőlőtermő vidéknek?

– Százhalombatta a budai borvidék szélén helyezkedik el. Már a rómaiak is termesztettek itt szőlőt. A Halmok környékének jók az adottságai, de nagyon kell figyelni a helyválasztásra. Fagyzugba, mély fekvésű területekre, agyagos talajra nem szabad szőlőt telepíteni.A fajtát is gondosan kell kiválasztani.

– Mit gondol a magyar borokról? Hogyan változott a borkészítés kultúrája az elmúlt néhány évtizedben? A legtöbb bort termelő európai országok – Franciaország, Olaszország, Spanyolország – mellett hol a helye a magyar bornak?

– A termelőszöveti időkben szinte minden tsz-nek volt szőlője, de a borkészítés legtöbb gazdaságban olyan hagyományos eljárással történt, amely nem tette alkalmassá a magyar borokat arra, hogy a külföldi borok méltó versenytársa legyen. A rendszerváltás után fejlődésnek indult a hazai borászat. A hagyományos borvidékeken a modernebb módszerekkel, kiváló körülmények között készített borok közül egyre több válik elismertté a világban. Keresik a magyar borokat. Más kérdés, hogy a nagy termelőkhöz viszonyítva a sokkal kisebb termőterület miatt igazán nagy mennyiségben nem lehetünk jelen a világpiacon.

– Hol, mekkora területen termeszt szőlőt?

– Pusztazámoron van a szőlőm. 600 négyszögölön többféle fajtát nevelek. Minden egyes tövet saját kezűleg ültettem. Gyakran kísérletezem új fajtákkal. Ilyenkor néha az is megtörténik, hogy a termőre fordult új ültetés nem váltja be a hozzá fűzött reményeimet. Nem lesz belőle olyan a bor, amilyet én elképzeltem. Ilyenkor ezt kivágom és újat telepítek a helyére. A barátaim időként meg is jegyzik: „Nem sajnálod?” Nem adok el bort. Családi, baráti körben elfogy, amit ezen a területen termelek.

– Mióta vesz részt borversenyeken?

– Harmincöt évvel ezelőtt alakult Százhalombattán a Kertbarátok Köre. Ennek keretében találtuk ki – a gazdák kedvéért, szórakoztatásul – a borversenyt. A versenyen mindig szakértő zsűri bírálta el a borokat. Ez ma is így van.Itt kezdtem el én is a versenyzést. Mindig többféle – általam termelt szőlőből saját magam készítette – bort vittem a megmérettetésre. A verseny után minden alkalommal következetesen kikérdeztem a bírálókat arról, milyen hibát találtak a boraimban és hogyan tudnék ezen javítani. Ezekből a beszélgetésekből nagyon sokat tanultam.

– Kik vesznek részt a battai borversenyen? Milyenek az óvárosi borok, borászok?

– Ezek rendszerint regionális versenyek. A környékbeli településekről is jönnek nevezések. Az Óvárosban kis területeken vannak szőlők. A borkészítők nemcsak a saját termesztésű szőlőből készült boraikkal neveznek. Olyan borok is versenyeznek, amelyeket vásárolt, máshol termett szőlőből készítenek. Így nagyon sok bor közül kell választani. Általában akár 70 fehér és 30 vörös bor is versenyezhet egy-egy alkalommal. Persze nincs ennyi borász, egy versenyző többfajta borral is nevezhet.

– Túl vagyunk a szüreten. A pincékben forr az újbor. Szinte mindenki hallott már rémtörténeteket arról, milyen veszélyes ilyenkor a borospince.Mennyire kell ezt komolyan venni?

– Egyértelműen létezik ilyen veszély, hiszen a forrás során szén-dioxid képződik. Persze meg lehet ezt előzni. Én például mindig „kotyogót” használok. Így a mérgező gáz nem tud kijönni és a bor is egyenletesebben forr. A nagy pincészetekben pedig zárt rendszerben folyik az erjesztés, így ott nincs ilyen veszély. Emellett persze folyamatosan ellenőrzik a levegő minőségét és, ha mégis kikerülne a szén-dioxid, időben észlelik és átszellőztetéssel kitisztítják a levegőt.

– Így röviddel a szüret után lehet már tudni, hogy milyen lesz az idei évjárat? Hogyan hatott az ez évi időjárás a borok minőségére?

– Nehéz év volt az idei. Volt jégverés, kabócák, atkák, sok eső. De szerencsére volt sok napsütés is. Igaz, hogy az időjárás csak nagyjából 20%-ban befolyásolja a bor minőségét, de a borásznak mindig ott kell lenni a szőlő mellett. Figyelni kell, és időben be kell avatkozni. Fontos a megelőzés. A peronoszpóra, a lisztharmat és más betegségek, komoly károkat okozhatnak, ha nem lépünk időben. Hiába a permetezőszeren feltüntetett hatékonysági idő, az időjárás egy pillanat alatt felülírja azt. Érdemes figyelni az időjárás előrejelzést, ma már elég megbízhatóan jelzik a változásokat. Én tizenkétszer permeteztem az idén. Az idei termésem is jó lett, a borok minősége is jó lesz, abban biztos vagyok.

– Úgy látom, az eddigiek alapján, sok időt tölt a szőlőjében.

– Igen, ez így van. Az időm nagy részét ott töltöm. Nagyon szeretem a szőlészetet! Az az igazi, amikor az ember saját maga termeli meg a szőlőt, saját maga ismeri a tőkét. Én, ha ránézek olyan, mintha beszélne hozzám.