Zarándokok Ercsiben

– Jankovits Márta –

A zarándoklás szó jelentése búcsújárás, vándorlás egy szent helyre. Minden esetben társas esemény, amely gyakran vezeklés az elkövetett bűnökért. A keresztények ma is gyakran zarándokolnak a Szent Földre, Rómába Szent Péter és Pál sírjához, vagy nagyon népszerű az El Camino, amelyen nemcsak hívők indulnak el az 1000 kilométeres útra. Az iszlám vallás legszentebb helye Mekkában van a nagymecsetben, a Kába kő. Minden hithű muszlim életében legalább egyszer elzarándokol Mekkába. Ilyenkor milliós hívősereg gyűlik össze.

Magyarországon is vannak híres zarándokhelyek, ilyen Mátraverebély – Szentkút vagy Makkos Mária. Számos templom zarándokhely lett, így az ercsi Nagyboldogasszony templom, amely augusztus 15-én tartja a búcsúját.

A 19. századtól az 1950-es évek végéig minden évben Nagyboldogasszony ünnepén zarándokok indultak a környező falvakból Ercsibe, így a battaiak is. Az előző napon gyülekeztek a zarándokok a templomban. Mindenki hozott magával élelmet, innivalót. Készülődtek férfiak, asszonyok, lányok, de még a gyermekeket is magukkal vitték.

Az itthon maradottak a falu végéig (ma Kossuth Lajos utca) kísérték a menetet. Nem az országúton, hanem az „Alsószőlő” nevű területen mentek keresztül, mert itt volt az a tiszta vizű forrás, amelyből ittak és vittek magukkal Ercsibe. Elsőként az Szapáry-Eötvös kápolnánál álltak meg, imádkoztak, Mária énekeket énekeltek, majd folytatták útjukat ebéd után a nagytemplom felé. Késő este értek oda, ahol a várakozás óráiban szentségimádást, rózsafüzért imádkoztak. Akinek volt rokona Ercsiben házakhoz mentek éjszakára, ahol vendégül is látták a főleg Tökölről lovas kocsival érkező zarándokokat. Akinek nem volt rokona a nők a zárdában kaptak helyet az apácáknál. Bográcsban főtt meleg étellel, friss kenyérrel is megkínáltál a messziről jötteket.

Ercsi Duna-menti kegyhely Mária kegyképe

Sokan a templomban maradtak és egész éjjel imádkoztak a padokban ülve, vagy bóbiskoltak. Reggel öt órakor megszólalt a templom harangja, ahol a délelőtt folyamán az ünnepi mise díszes külsőségeivel egész délelőtt zajlott, óránként, több pap részvételével. A mise után a gyerekeket elvitték fagylaltozni, majd indultak hazafelé. Az itthon maradottak a falu végén várták a zarándokokat és együtt vonultak be énekelve a Szent László templomba.

A zarándoklatról bővebben Bublik Ottó Hármaskönyv Ercsiről című könyvéből tudhatunk.
A következő idézet innen származik:

„Szép hagyomány volt a búcsújárás, mely ugyan vallási elkötelezettségből fakadt, de az istentisztelet (mise) előzményei, a proseciók (így mondták akkoriban) vonulása a csodatevő Máriához (Mária képhez) a képet őrző kis kápolna köré telepedett hívők áhítata, az éj gyertyafényei, varázslatos csendje egy megfoghatatlan szépség bűvkörébe vonták a nem hívőket is.
Így teremtődtek meg a hagyománnyá válás feltételei.
Augusztus 14-én a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napon tömeges méretű proseciók vonultak keresztül a falun a Mária képhez. Csak költő tudná igazán megénekelni a látványt, a szépséget, az áhítatot, mely a vonuló csoportokat kísérte. Gyönyörű hímzett zászlók, díszes papi és ministráns ruhák, a nagy ünnepekre tartogatott és ez alkalomra felvett selyem és damaszt ruhák, kendők, fekete férfi öltönyök. A megtett hosszú út ellenére is fényes csizmák, az útravalót gondosan fedő csíkos kenyérruhák, mind a Mária tiszteletét és mély hagyomány szeretetben együvé tartozást fejezte ki. Némely csoport húsz kilométert is gyalogolt piciny gyerekkel vagy éppen időseket istápolva. Mégsem sajnálták a fáradságot, hogy együtt énekelhessenek a gyertyák fényénél, hogy beszélgessenek a maguk és a világ ügyes – bajos dolgairól.”

A Mária kegyképnek igen kalandos a története. A török uralom után indultak a vándormozgalmak, amikor is a török már nem volt Magyarországon, de a Balkánon igen. Nemcsak ortodox szerbek, de római katolikus délszláv telepesek is szép számmal telepedtek le Budán, Szentendrén, Törökbálinton, Érden, Tökölön, Ercsiben. A török utáni első templomot a Duna partján az illír telepesek építették a magyarországi katolikus délszlávok jelentős anyagi segítségével. A templomot a Nagyboldogasszony tiszteletére emelték 1698–99-ben. A búcsú megtartásáról már az 1747-es évi Canonica Visitatio értesített, hogy Adony, Ráckeresztúr, Érd, Újfalu és Tököl népe zarándokolt ide.

Rác Madonna, Ercsi

Szapáry Péter kápolnát emelt Szűz Mária tiszteletére a falutól fél óra járásnyira, és itt helyezték el a Mária képet. Egy bosnyák ferenc rendi szerzetes, Zsivkovicz Lőrinc feljegyzése szerint egy Mészáros Lukács nevű ercsi lakos, harminckét éves jobbágy 1756 körül fogadalomból szerette volna megvenni. Egy ideig nem tudta beváltani a fogadalmát, majd mikor lehetősége nyílott rá Ercsiben vette meg a képet vászonnal 2–2 dénárárt, valószínű egy vallási képeket áruló szerzetestől. A képet a Szapáry család koronás keretbe tette és úgy helyezték el a kápolnában.

1781-ben egy híres festő, Falkóner József készített egy másolatot, ami igazán nem is az volt, mert a Madonna arcát rác lányokról mintázta. Ezért nevezték el Rác Madonnának, ami ma a Nagyboldogasszony templom oltára mögött látható.

Mindkét kegykép a nagytemplomba került, de hogy a kápolna sem maradjon kép nélkül Lugosi Béláné, egy régi ercsi család tagja festette meg az eredeti kép másolatát, ez a Magyar Madonna.
Összefoglalva három kép létezik Ercsiben. Az első, amit a jobbágy vásárolt szerzetestől fogadalomból, a másikat Falkóner József festette, ez a Rác Madonna. A harmadikat az elsőről másolta Lugosi Béláné, a háború előtt, az van a kápolnában a Magyar Madonna, de nem az a kegykép, csak az első kettő, amiről képünk van.

A harmadik képet 2018-ban a Horvát Önkormányzat kereteztette be.
A kápolnától nem messze található a Csöpögő Domb erdőrészén a Mária forrás. Ebből is látható, hogy Ercsiben Szűz Mária rendkívüli tiszteletnek örvend, még ma is.

Forrás:

Szili Istvánné ercsi helytörténész
Ábel András érdi helytörténész
Bublik Ottó Hármaskönyv Ercsiről