Molnár Ani és a Harmónia klub

„Szeretem értelmesen eltölteni a szabadidőm”

– Szegedinácz Anna –

Három Molnár Anit ismerek a városban. Mindhárom nagyszerű ember. Akiről és amiről írok, az Molnárné Ani, aki a Harmónia Klubot vezeti. A klub tagjai között többen óvárosiak.
A négynapos nagyatádi kiránduláson találkoztam vele először 2016-ban és azzal a közösséggel, akiket gyakori kirándulásaik miatt ismernek legtöbben. Aniék azonban igazán sokféle, sokrétű elfoglaltságot, szórakozást terveznek maguknak. Róla és a programok részleteiről fogok beszélni olvasóinknak.
Kíváncsivá tett, hogyan lett a klub vezetője? Miért áldoz oly sok időt másokra, hogy sok nyugdíjas – nem kevés magányos ember – a „saját korosztályában” – ahogyan ő fogalmazott – „jól érezze magát”.

– Püspökladányban születtem, de már három éves koromban szüleimmel Dabasra költöztünk. Dabasi lány lettem. Ott jártam iskolába, majd elvégeztem egy kereskedelmi szakmunkásképzőt, azután pedig leérettségiztem. Adminisztratív vonalon dolgoztam egész életemben. Utolsó munkahelyem a Törley Kft volt, ahol pénzügyi ügyintéző voltam 20 évig.

Korán mentem férjhez – 18 évesen. Rövid ideig Érden éltünk, majd 1976-ban Százhalombattára költöztünk négyen, mert közben két fiam született. A munkahelyeim nem itt voltak, ezért kevés embert ismertem meg Battán. A férjem 2004-ben sajnos meghalt.

2012-ben mentem nyugdíjba, amire nagyon tudatosan készültem. Már korábban ismerkedtem az itteni klubokkal – programjaikkal –, hogy eldönthessem, melyikhez csatlakozom majd.

Az unokáim is felnőttek már, ott segítségre nem volt szükség. Értelmesen szerettem volna eltölteni a sok szabadidőmet. Tagja lettem egy érdi klubnak, megnéztem mivel töltik az idejüket, tapasztalatokat gyűjtöttem. Ma már aktívan segítem őket, szervezem a kirándulásaikat.

Battán először az Őszidő Klubba léptem be. A klubélettel ismerkedtem és a battai nyugdíjasokkal.
Nyugdíjasként – az első esztendőben – közel 15 kirándulást szerveztem magunknak az új párommal, kettesben. Arra gondoltam, miért ne szervezhetnék kirándulásokat másoknak is?

2016 elején kiléptem az Őszidő Klubból és elkezdtem építeni a „Harmóniát”. Első utunk Kecskemétre vezetett. Korábbi tapasztalataim alapján meghagytam azt a programot, amit jónak ítéltem, elhagytam, amit nem. Igyekeztem új dolgokat hozni. A nőnapi köszöntést például – legtöbben nők vagyunk a csoportban – kivittem a BKK rendezvényére. A műsorok nagyon jók és a végén az önkormányzati képviselő urak egy szál virággal köszöntenek bennünket, Nőket, amely igen felemelő figyelmesség.

Új dolog az is, hogy a tagokkal közösségi portálon tartom a kapcsolatot. Napi szinten beszélgetek velük. Így nem probléma, hogy kéthetente találkozunk a klubnapon, mert gyors az információ átadás.
A közösségi portálon (ez egy zárt csoport) megjelenik az összes aktuális programunk, tehát nem gond, ha valaki nem tud eljönni a klubnapra, otthon tájékozódik, és nem marad le semmiről.

Nagyon sokat kirándulunk. Évente több alkalommal szervezünk egynapos buszos kirándulásokat és egy alkalommal többnapos utazást. Első évben Nagyatádra, a második esztendőben Sopronba, az idén Nyíregyházára, Bózsvára szerveztük meg. Tudatosan tervezem a határ közelébe, mert ilyenkor átmegyünk a szomszédos országba, városaikba. Megnézzük a látnivalókat, s közben jól érezzük magunkat egymás társaságában.

Kirándulásokon megismerjük az ország olyan kevésbé ismert, mégis sok élményt adó területeit, amire korábban nem volt lehetőségünk. Elmegyünk legszebb városainkba, kirándulóhelyekre, emlékhelyekre, megismerkedünk mindenféle érdekes helyszínnel. Nem csak a látnivalókat nézzük meg, de a városok saját programjaira is elmegyünk. Többször jártunk már Tatán, ahol egész évben több fesztivált rendeznek. 2018 őszén az Öreg-tavi Nagy Halászfesztiválra látogattunk el. Az idén Karcagon a Birkafőző Fesztiválon kóstoltuk meg az igazi birkapörköltet.

A kirándulások buszos költségeit nagyrészt önkormányzati támogatásból fedezzük, az összes többit saját költségviseléssel. Kihasználjuk Budapest közelségét, bérletünk van az Operett-, Erkel-, és a Karinthy Színházba, de megnézzük a Madách Színház egy-egy előadását is. Ilyenkor tömegközlekedéssel közlekedünk. A klubtagjaim igénylik, hogy közösen fedezzük fel Budapest nevezetességeit, pl. múzeumokat, barlangokat, Budai-hegyeket, satöbbi. Jó a kapcsolatom a klubvezetőkkel, meg szoktuk hívni egymást a kirándulásokra.

MÁV Nosztalgia vonattal jártunk Auszt­­riában – több klubból 70 fővel –, Sem­me­ringen és Csehországban, Brno városban. Hajókirándulásokkal jártunk Szentendrén és az idén Zebegényben. Már vannak hagyományaink. Minden évben egyszer olyan kirándulást szervezek, amikor a szabadban közösen piknikelünk. Tavaly a Gaja-szurdokban, az idén a Cuha-völgyben. Decemberi kirándulásainkat viszont az advent jegyében szervezem. Voltunk már Székesfehérváron és Győrben.

A programokról – kirándulásokról – sok fotót készítek. Közzéteszem a közösségi oldalon – a klubtagok újra átélhetik a kirándulás élményeit. Így tájékozódhatnak az ismerősök a klub életéről.

Sokféle dolog teszi változatossá az életünket. Nagy örömmel teszünk eleget a BKK felkérésének, hogy segédkezzünk a gyerekszínházi előadásokon. Nagy meglepetés volt számomra és nagy megtiszteltetés, hogy a szilveszteri színházi előadásra behívtak bennünket. Nem csak hostesskedtünk, megnéztük az előadást is – amit köszönünk –, majd közösen köszöntöttük a Szent István téren az Új Évet. Részt veszünk a városi rendezvényeken. Közöttük kiemelkedő augusztusban a Summerfest Szeretetasztala. Sok finomsággal kedveskedünk a külföldről érkező táncosoknak, cserébe fotózkodunk velük. Az idén először neveztünk be a Battai Napok főzőversenyére.

Bálozunk. Évente két alkalommal olyan bált szervezünk, ahol kisszámban ugyan, de meghívjuk a társklubokat is. Év végén decemberben – ez is hagyomány –, bállal ünnepeljük a karácsonyt és az óévet.
Szombatonként részt veszünk a „Matrica” Múzeum kézműves foglalkozásain. Jó hangulatban telnek a délutánok, sokat tanulunk egymástól. Részt veszünk a múzeum rendezvényein – pl. Múzeumok Éjszakáján, decemberben – adventi vásáron, Régészeti Park megnyitón.

Nagy élmény volt számunkra a Régészeti Park – „Vissza a múltba”? – játéka, amelyen – egy csapattal – hatan vettünk részt. Rengeteget nevettünk. A különleges játékot sokáig fogjuk emlegetni.

Szívesen „vetélkedünk”, ahol nem a helyezés, hanem a részvétel a fontos. Legnagyobb meglepetésként ért bennünket, hogy tavaly megnyertük a Matrica Múzeum Helytörténeti versenyét – elsők lettünk. Nyereményként – a könyvjutalom mellett – csoportos belépőt kaptunk Budapestre a Hadtörténeti Múzeumba. Tavasszal el is mentünk, majd végigsétáltunk a Budai várban és megnéztük a Magyar Nemzeti Galéria kiállítását.

Gyakran csatlakozunk más csoportok programjaihoz is. Részt veszünk a Batta­gyalogló havi programján. Tornázunk a meridiánosokkal három helyen: Füreden az Óvárosban és a Hotel Oktánban. Csatlakoztunk az ercsi művelődési ház tematikus bulijaihoz, ahol nem csak tánc van, hanem tánctanulás, játék és műsor is.

Ezt a sok programot nem lehetne létrehozni ilyen aktív, bevállalós klubtagok nélkül. A csoportunk létszáma átlagban 120 fő. Ősszel – szeptemberben – van lehetőség új tagoknak belépni.

A klub célja: Színvonalas, változatos programokon keresztül biztosítani a szabadidő kulturált, hasznos, egészséges eltöltését. Megteremteni a többségében egyedül élő idősek részére az egymásra figyelő, egymást segítő közösséghez való tartozás lehetőségét.

Magamról végezetül még annyit, ezt másként nem lehet csinálni csak úgy, hogy szeretek szervezni, szeretem az embereket, szeretek segíteni másokon, szeretem látni, hogy jól érzik magukat a programokon, feltöltődve jó élménnyel térnek haza. Ezt viszont csak addig lehet csinálni, míg van hozzá erő és egészség.