Történetünk története

Historia Domus
Beszélgetés Németh Istvánnal, a százhalombattai Római Katolikus Egyház képviselő testületének világi elnökével

– Jankovits Márta –

 

– Kérem mondjon néhány mondatot a világi elnök feladatáról, szerepéről.

– A mindenkori plébános munkáját segíti, közvetítő személy a hívek és a plébános között. Öt évenként a képviselőtestület tagjai választják meg maguk közül. A tagokat viszont a hívek választják, létszámuk attól függ, hogy a településen mennyi a hívek létszáma. Százhalombattán jelenleg 14 képviselőtestületi tag van. Az egyház képviselője, vezetője, maga a plébános.

– Mi a Historia Domus jelentése?

– Az egyházközség története a mindenkori plébános szubjektív megítélése alapján. Kötetlen formájú napló, amelyben sajátos szemszögből írja le a történéseket. Nemcsak egyházi, hanem minden olyan eseményt, ami fontos és érdekes lehet az utókor számára.
A papok egymás munkáját könnyítették meg azzal, hogy akár a hívekről, akár a közösség életéről olyan információkat szolgáltatnak az utódjuknak, amelyekkel segítik nemcsak a hívek, hanem az egész közösség megismerését.

– A Naplót a plébánosok önszorgalomból vagy kötelezően vezették? Kinek volt betekintése az írásokba?

– A Historia Domust a plébánosok egy időben kötelezően vezették, de az utóbbi időben már egyrészt nem kötelező, másrészt nem vezetik. Ennek előtte a püspök a látogatások alkalmával kézjegyével látta el az éppen aktuálisan vezetett írást. Betekinteni csak az egyháznak volt joga, azaz nálunk a székesfehérvári püspöknek, ahova Százhalombatta is tartozott. Még a világi hatalmak sem tehették meg, semmilyen indokkal, hogy betekintést nyerjenek a Historia Domusokba, de ez csak 1945-ig volt érvényes. A hozzáférés lehetősége csak a rendszerváltáskor szabadult fel, de csak egyházi engedéllyel és nem teljeskörűen.

– Eddig jelent-e meg nyomtatásban a helyi Historia Domus?

– Igen, 2007-ben a Hamvas Béla Városi Könyvtár adta ki, Szalai Márta, mint felelős kiadó és Lehoczki Zsuzsa, aki az eredeti írásokból a szerkesztői munkát végezte. Címe „A Százhalombattai plébánia Historia Domusa 1919-től 1940-ig”.

Az első plébános Kéri Nándor 1919-től 1927-ig írta, bár a templom 1910-ben felépült, de nem volt plébánia státusza, így az anyakönyvezést is az érdi Szent Mihály templomban végezték. A katolikus hívek évszázadokig oda tartoztak.

A következők: 1927-1935-ig Dezső István, 1935-1940-ig Bakody Ernő atya írta a Naplót, amely szerkesztve nyomtatásban megjelent. Ernő atya ugyan csak 1945. február 18-án halt meg, de a háború alatt már nem írt.

Perjés Béla, ahogyan már a Százha­lom Kalendárium 2019. számában részletesen megjelent az életéről írás, 1945. március 3-án kezdte el Százhalombattán a papi szolgálatot. Ettől kezdve ő vezette a Historia Domust, de az eddigieket sehol nem találta. Az első írása az elődje, Bakody Ernő temetését írja le, egészen 1966-ig, míg Budakeszire nem helyezték. Ezután az új plébános, Tóth Andor atya írta, de nem sokáig. Akkor már talán úgy ítélte meg, hogy annak az őszinte vezetése és annak tartalma veszélyes lehet az írójára. Az egyház ezért már nem tette kötelezővé a vezetését. Nagy kár volt, mert ahogy kiderült, nemcsak az egyház életéről, de az illető település mindennapjairól is tudomást szerezhettünk.

– Ismerünk más településen íródott Naplókat?

– Más községekben, ahol már régebben is volt plébánia, a papok leírtak olyan eseményeket amelyeknek történelmi értéke és társadalmi jelentőségű értéke van. A helyi történeseket jegyezték le, amely pótolhatatlan értéke a közösségnek. Édesapám szülőhelyének, Iván községnek a plébánosa, Prevalek atya leírta az 1848-as történéseket és 1876-os nagy tűzvészt, ahol a falu majdnem 80% a leégett.
A két világháború és a forradalmak eseményei és azok hatása a közösség életére ismerhetőek meg belőle.

*

Érd Historia Domusa azért is értékes számunkra, mert leírja 1919-ig a Battára vonatkozó történéseket. Ez a Napló tartalmazza az 1831-es nagy kolerajárványt, amiről nem sokat tudunk, bár igyekeztünk utána járni. Az 1838-as árvizet, amely elöntötte szinte az egész Érd Óvárost. A háború eseményeit Kúdó József érdi plébános írta le, de 1950-től szinte csak az egyház belső ügyeivel foglalkozott, hivatkozva a személyiségi jogokra.

Nyomtatásban ez a Napló nem jelent meg, de az 1970-es években a Régészeti Intézet és a Műemlékvédelmi Felügyelőség digitalizálta, de csak a háború előtti részeket. Azt, hogy hol őrzik ezt a felbecsülhetetlen értékű dokumentumot, nem tudjuk. Valószínű, hogy az 1774-ben alakult Székesfehérvári Egyházmegye őrzi, amelynek első püspöke Sellyey Nagy Ignác volt. Előtte Batta ill. Százhalom a Veszprémi Káptalanhoz tartozott.

Az eddig meg nem jelent Naplót a Százhalombattai Római Katolikus Egyház őrzi. Magazinunk kérvényezte, hogy betekinthessen és, azokat a részeket hozhassa nyilvánosságra, amelyek a falu akkori nem egyházi történéseit írja le. Az engedélyt megkaptuk és elkövetkezendő számainkban olvashatják azokat az eseményeket, amely a napló nélkül már feledésbe merültek volna. 

Kapcsolódó cikk:

Historia Domus