Valahol Európában…

Kampányról, választásról, tervekről beszélgettünk Bóna Zoltán országgyűlési képviselővel

– Képviselő úr! A legutolsó EP-választás óta mind Európa, mind Magyarország életében jelentős változások következtek be. Mit tart ebből említésre méltónak, és mi az, ami Magyarország számára a legfontosabb történés?

– 2014 óta gyökeresen átalakult Európa, benne Magyarország helyzete is. Az elmúlt években a helyi, európai és globális politikát és közérdeklődést egyre inkább a 2015-ben indult migránsválság határozza meg. Ez nem csupán biztonsági kérdés, hiszen kulturális, civilizációs, egészségügyi, népesedési és anyagi vonatkozásai is vannak. Látjuk, hogy az Európai Unió és a nyugat-európai országok kísérletei kudarcba fulladtak, mivel ezen törekvések a migráció megoldását nem annak megfékezésében és felszámolásában, hanem a migráció menedzselésében látták. Ezzel viszont főként annyit értek el, hogy Nagy-Britannia éppen távozni készül, egyre szaporodnak a keresztények elleni atrocitások a kontinensen, és egyes országok, mint pl. Németország vagy Franciaország lassan többet költ a migránsok szociális ellátására, mint gazdaságfejlesztésre vagy egészségügyre. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan, és – nem is olyan – lassan Európa végelgyengülé­sé­hez vezet.

Ezzel együtt ott vannak a kelet-közép-európai nemzetek, amelyek kijelentették, hogy nem kérnek a migrációból, ők a saját problémáikat nem bevándorlókkal kívánják megoldani, hanem képesek egyéb gyógyírt találni országukon, vagy adott esetben Európán belül. Ezt bizonyítja mindaz, ami az elmúlt években Hazánkban történt: 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, a gazdaság várakozásokon felül növekszik, és egyre magasabb a gyermekvállalási kedv is, amelyben óriási szerepe van a történelmi és időbeli viszonylatokban egyaránt kimagasló családpolitikai intézkedéseknek.

– Mennyiben új a mostani választás tartalmában, irányában? Hogyan határozza meg az eredmény Európa jövőjét?

– Az európai parlamenti választások korábban jellemzően szoros összefüggést mutattak azzal, hogy éppen milyenek a helyi belpolitikai viszonyok. Ezzel szemben most, 2019-ben van egy kontinentálisan egységes és meghatározó kérdés, ami nem más, mint a migráció. Ha jobban belegondolunk, ilyen horderejű, univerzális ügy az Unió történetében nemigen volt. A választás tétje ezzel lényegében az, hogy bevándorlást pártoló vagy bevándorlásellenes vezetők kerülnek az európai intézmények élére. E két tábornak nincs metszéspontja, éppen ezért a választás eredménye lényegében azt fogja eldönteni, hogy Európa milyen irányba halad: feladja-e önmagát, hátat fordít-e a több, mint ezer éve a kereszténység alapjaira épülő kultúrájának, vagy egyenes gerinccel szembe mer nézni a migráció problémájával és erős nemzetek együttműködésén alapuló, hatékony megoldást valósít meg.

Orbán Viktor 7 pontja egyértelműen az utóbbi irányba, nevezetesen a bevándorlás megállítására és – az nemzeti identitás és szuverenitás csorbítása helyett – a nemzetek prioritására épül. Ahogy a szlogenünk is mondja: nekünk Brüsszelben is Magyarország az első.

– Éles vita zajlik az Unió centruma és a visegrádi országok, főleg Magyarország között. Milyen változást hozhat ebben az EP-választás?

– Egyelőre az látszik, hogy nagy a szakadék a brüsszeli irányt is meghatározó nyugat-európai és a kelet-közép-európai vezetők között. Azonban az egyes országok állampolgárai között már korántsem ekkora a különbség. A kormányon lévő nyugat-európai politikusok elszakadtak a választóiktól, ezzel együtt pedig a valóságtól is. Az emberek ma már nem úgy gondolkodnak, mint ők.

Az EP-választás abban hozhat nagy változást, hogy végre minden országban meghallhatják az emberek hangját a migrációról, amelyet egyedülálló módon Magyarország már évekkel ezelőtt megtett.

Az EP-választásokat követően már egyik ország vezetőjének sem lesz módja arra, hogy a népakaratot a szőnyeg alá söpörje vagy azzal ellentétes irányú politikát képviseljen. Bízunk benne, hogy végre olyan politikusok kerülhetnek Európa élére, akik demokrataként valóban az európai emberek véleményét képviselik és ilyen-olyan érdekektől vezérelve nem rejtőznek a politikai korrektség, a parttalan liberalizmus és álszent ideológiák mögé.

– A felmérés alapján majdnem biztos a Fidesz 13 EP-képviselői helye. Mire elegendő ez, összeadódhat-e a visegrádi négyek politikai súlyával?

– A V4-ek egysége és ereje sok nyugat-európai számára érthetetlen – azt gondolták, hogy a mögöttünk lévő múlt miatt soha nem találunk majd közös célokat és érdekeket. Ezzel szemben Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország bebizonyította, hogy már nem a XX. századot éljük, hanem a XXI.-et: a nézet- és érdekkülönbségeket felülírta a bölcs felismerés, miszerint a térségünk közös érdeke azt diktálja, hogy a közös problémákra azonos válaszokat és megoldásokat találjunk. Éppen ezért továbbra is az együttműködés politikáját szeretnénk folytatni.

– Az EP-választás nagypolitikai súlya mégiscsak helyben, a választók akaratából jön létre. Parlamenti képviselőként milyen feladatokat és milyen célokat tűz ki a választókerület elé?

– Mint minden választásnál, most is az a legfontosabb, hogy a lehető legtöbb állampolgárral találkozzunk, és minél több időt töltsünk azzal, hogy közösen átbeszéljük a szavazás tétjét, a felmerülő problémákat. Ennek érdekében az elmúlt hetekben kint voltunk standokkal a településeken, ahol Orbán Viktor hét pontjáról és a mindannyiunk életét érintő európai, hazai és helyi kérdésekről is beszélgettünk.

Például – csak, hogy egy ilyen témát kiemeljek – kifejezetten fontos az is, hogy miként alakulnak az uniós források a következő uniós ciklusban. Nemcsak az ország, de Pest megye fejlesztésének szempontjából is nagyon lényeges kérdés ez, hiszen vannak olyan európai politikusok, akik – mintegy megtorlás és elrettentés gyanánt – kevesebb forrást akarnak juttatni azoknak a tagállamoknak, amelyek nem támogatják a migrációt. Ez megengedhetetlen, úgyhogy mi azért is harcolunk, hogy minden nekünk járó eurocentet fejlesztések formájában idehozzunk, és itt tartsunk Magyarországon.

E körben hangsúlyozzuk, hogy az EU-s támogatások a magyar piacok megnyitásának ellenszolgáltatása, éppen ezért elutasítunk minden olyan álláspontot, amely azt sugallja, hogy e forrásokért cserébe Hazánk hallgatással vagy engedelmességgel tartozna Brüsszel vagy a nyugat európai államok felé.

– Milyen részvétel volt az előző EP-választáson a 8. választókerületben, és mivel lenne most elégedett?

– A részvétel a 2014-es EP-választáson az országos átlaghoz hasonló volt itt a 8. választókerületben is. Egy szavazás mindig a demokrácia ünnepe – a magasabb részvétel pedig azt jelenti, hogy sok polgár szeretné kinyilvánítani a véleményét, amely aerős felhatalmazást ad a megválasztott vezetőknek. Éppen ezért azon fogunk dolgozni, hogy május 26-án a választókerület mind a 10 településén minél nagyobb arányban járuljanak az urnákhoz.

– Képviselő úr szerint miben és merre változik az életünk, akár helyben is, a választási eredményektől függően?

– Sokat beszélünk arról, hogy az egész kontinenst átszövő, európai hatása lesz a választás eredményének. Ez valójában azt jelenti, hogy minden egyes ember jövőjét befolyásolja a választás kimenetele, legyen az a német főváros vagy éppen egy Pest megyei kistelepülés lakosa. A migráció – mint a mostani szavazás központi témája és kérdése – mindannyiunk életét meghatározza. Azt szeretnénk, ha a százhalombattai, a dunavarsányi vagy éppen a szigetszentmártoni polgárok saját akaratuk, hagyományaik és lelkiismeretük szerint élhetnék életüket, anélkül, hogy nekik bárki Brüsszelből mondaná meg, hogy mi a helyes. Mi ezért dolgozunk.