Szerb és Görög est a Szekeres közösségi házban

– Szegedinácz Anna –

Fényárban tündökölt a Konferenciaközpont, mely a Hagyományőrző Balkán Bál idei évi rendezvényének adott otthont 2019. február 23-án, szombaton este nyolc órakor. Jó néhány vendég a hivatalos kezdés előtt megérkezett már, és hallgatta a zenekarok hangszerelése után a vérpezsdítő balkáni zenét, az énekesek beéneklését.

Nyolc órakor szinte varázsütésre megtelt a terem, megérkeztek a szórakozni, táncolni vágyó vendégek a „batyusbál” jellegű rendezvényre. Örömmel fedeztem fel óvárosi ismerőseimet, akik családostól, vendégekkel érkeztek a mulatságra. Sokan jöttek a zenekarok, a tánccsoport holdudvarából és olyanok is, akik kedvelik a Balkán zenéjét, táncait.

Az idei program két főszervezője: Radován György és Igmándi Zorán voltak. A talpalávalót két zenekar – az elmúlt évben is zenélő Mydros és az OrkestarSelo szolgáltatta. Gyönyörködhettünk a Rozmaring Táncegyüttes műsorában is.

– A Smuk Gábor vezette Mydros Zenekart bemutattam Önöknek az elmúlt esztendőben, most arról kérdeztem meg Gábort, hogyan telt el a múlt év, mi történt velük?

– Smuk Gábor: – 17 évesek lettünk. Ez egy kicsit nyugodtabb időszak a zenekar életében. Az énekes lányok és egyik zenészünk is kisgyermekes szülők, a munka mellett több időt kell otthon töltenünk, így kicsit kevesebbet tudunk készülni új dolgokkal. De sok fellépésünk van, a jól bejáratott programok ismétlődnek – táncházak, fesztiválok, fellépések bálokon. Budapesten több kerületben – Csepelen, Kispesten, Ferencvárosban, Rákospalotán – zenélünk rendszeresen táncházakban.

Idén nem szervezünk csoportos nyaralást sem, de tervezünk görögországi koncertekre, fesztiválokra látogatást, hogy friss zenei élményeket szerezzünk. A naptárunkban nagyon sok felkérés van, szombatjaink majdnem mind foglaltak év végéig. Nagyon örülünk ezeknek a fellépéseknek.  Reméljük, jövőre is felkérnek bennünket a százhalombattai szerb-görög bálra, ahová örömmel jövünk. Nagyon szeretjük ezt a rendezvényt. Szívesen lépünk fel ma a Selo Zenekarral, akik jó barátaink. Jó érzés látni, ha több nemzetiség együtt mulat egymás zenéjére.

Interjút kértem a Selo Zenekar vezetőjétől, Dimitrovics Urostól.

Dimitrovics Uros: Tavaly lettünk 10 évesek. Mi Lórévről jöttünk. Zenekarunk azzal a céllal alakult, hogy a szerb – bővebben a balkáni – zenét népszerűsítsük Magyarországon. Számos hazai és külföldi fellépésen – elsősorban a délszláv kultúra rendezvényein, ünnepein, programjain – vettünk részt. Van egy facebook oldalunk, ahol igyekszünk minden friss információt közölni magunkról.

Zenekarunk 10 éve állandó tagokból áll, többsége lórévi. Dobosunk: György Mihály, basszus gitáros: Dimitrovics Dusán, harmonikás: GergevRastko, gitáros: Falusi Flórián. Énekesünk: Szkórity Nikola.
Elsősorban szerb zenét játszunk, de a balkáni régió felölel különböző nemzetiségeket. Ezért játszunk horvát, makedon, boszniai zenét is. Van néhány koszovói számunk, de műsorainkban döntően a szerb dominál.

A rendezvények közül, amelyen szerepeltünk, kiemelném a „Miskolci Opera Fesztivált”. „Bartók és a szlávok” című színes, sikeres programját. Továbbá számos tánccsoportot kísértünk, mint kísérőzenekar. Játszottunk nagykövetségtől kezdve, kávézókon keresztül a legszélesebb szortimenten – minden helyen.
A balkáni zenét kedvelők hívnak bennünket rendszeresen. A magyarországi szerbek mind vallási, mind egyéb rendezvényein rendszeresen fellépünk.

Százhalombattán is – nyolc esztendeje – szinte minden évben megfordulunk. Örülünk, hogy most a Mydrosszal együtt lépünk fel.

A Balkán est abból az ötletből eredt, próbáljunk meg egy kezdeményezést – a balkáni zene közös bálját -, amely sikeresnek bizonyult. Minden évben teltházas rendezvény lett. Igen nagy az érdeklődés a programra.

Nekünk – zenészeknek – az a legfontosabb, hogy a közönség fogékony arra, amit zenében nyújtunk.
Gyakran hívnak bennünket. Március 9-én egy zártkörű „nőnapi” rendezvényen veszünk részt, ahol az Európában – diaszpórában – élő, kivándorolt szerb nőknek fogunk zenélni.

Május 18-án – Baján – a Délszláv Kulturális Egyesület „Sugovica Táncköre” 400-500 fős rendezvényén veszünk részt. Ők fantasztikus emberek, minden évben visszajárunk a rendezvény
ükre. Igazán magasztos érzés ilyen sok embernek zenélni.
Budapesten és környékén kevésbé, kevesebb ember fogékony a balkáni zenére, ezért nekünk délebbre kell mennünk.

A lórévi búcsú augusztus 28-29-én lesz. Természetesen jövünk Battára is szeptember 21-én a szerb búcsúra.

A bálon fellépett a Rozmaring Szerb Tánccsoport. Két táncosával beszélgettem róluk.

Petrovits Adrienne: – 2003-ban alakultunk, a szerb néptánc és népzene – a tánc­házak – rajongóiból. 2004 óta Egyesületként működünk. Először Pomázon, majd Csobánkán, végül – három éve – Budakalászon a művelődési központban van a székhelyünk.

A tánccsoport vezetője Vaizer Enikő – most nincs velünk. Koreográfiáinkat legfőképpen ő, de több táncunkat egy belgrádi koreográfus alkotta meg. Gyönyörű népviseleteink egyes elemeit Szerbiából vásároljuk. Némelyeket saját kutatásaink alapján egyik táncosunk készíti el. Jelenleg 10 kész koreográfiánk van, amelyhez viselet is tartozik. Most egy Koszovó környéki tánccal – a Gnjilane területéről – készültünk, hozzá Koszovó környéki ruhákat hordunk.

Draskóczi Zsuzsanna: – 2007 óta vagyok a csoport tagja. Ami összetart bennünket, az az isteni zene, a jó társaság, a mozgás, a jó közösség. Jól érezzük magunkat benne. Tavaly decemberben Szerbiában, Zlatiborban vettünk részt egy veterán tánccsoport találkozón. Szerepeltünk már Belgrádban is, a „Szerbia Határain Túli – kisebbségben élő -Néptánccsoportok Fesztiválján”.

Felléptünk Magyarkanizsán – a Vajdaságban. Bejártuk Észak-Szerbiát, voltunk délebbre is. Természetesen helyben is gyakran fellépünk: Budakalászon, Csobánkán, Pomázon.
Battán már nem először lépünk fel. Rendszeres vendégei vagyunk egyébként a „Balkán bálnak”. Legutóbb három éve szerepelt itt a tánccsoportunk.

A Szerb Önkormányzat egyik tagját – Radován Milánt – szólítottam meg a bálon.

Radován Milán: – Az idei program két főszervezője: Radován György és Igmándi Zorán voltak. Az ismerősök mellett sok az „ismeretlen” arc, de egy jó bulihoz ez is kell. A közönség többségében a Budapest környéki szerb és görög közösség tagjai, de látok külföldit is, aki barátokkal érkezett.
Én magam a családommal és a nővérem családjával jöttem, akinek két felnőtt gyermeke 19-20 évesek – velünk van. A kisfiam – első bálozó – most lesz öt éves. A kishúgával az édesanyám maradt otthon.

Sz.A.: Andrádi Tímea a párjával érkezett. Minden évben részt vesznek a programon. Ő a Rozmaring Táncegyüttes holdudvarához – segítőihez – tartozik. Budakalászról jött, a párja Attila Budapestről.

*

Az arcokon látszott az önfeledt öröm, amikor kart karba öltve ropták a lassú, majd egyre gyorsuló táncot, hogy a végén a szem sem tudta felfogni a lábak hihetetlen gyorsaságú mozgását.
Nem csak a gyakran három félkört alkotó táncolókat volt élmény nézni, de azokat a szeretetteljes, őszinte öleléseket is, amikor a bál forgatagában az ismerősök összetalálkoztak és megölelték egymást.

Az est legfiatalabb bálozója 5 éves lesz! Sok volt az iskoláskorú gyermek és sokan voltak a fiatal családtagok is. Az idősebb korosztály sem hiányzott a bálról, a körtáncokból sem.
A zenészek, vendég táncosok ünneppé tették ezt a szép estét, és mindazok, akik újra és újra eljönnek mulatni minden esztendőben a Hagyományőrző Balkán Bálra.

Fotók: Török László